A matrac iránti kereslet „egység{0}}számlálási logikáról” „kilogramlogikára” változik
Korábban a matracipar állapotának felmérésére a leggyakrabban használt mutatók a kibocsátás, az értékesítési volumen és az exportvolumen voltak.
Ez a megközelítés akkor működik, amikor a piac gyorsan bővül: minél több matracot adnak el, általában annál nagyobb a habszivacs iránti kereslet.
De amikor a matracpiac érett szakaszába lép, vagy a meglévő keresletért folyó verseny szakaszába lép, a mennyiségi mutatók magyarázó ereje csökken. Ezen a ponton a poliuretán igény közelebb áll a következő képlethez:
Poliuretán igény=Matracok száma × Habfelhasználás matraconként
Amikor a matrac térfogatának növekedése lelassul, az egységenkénti anyagfelhasználás változása fontos változóvá válik, amely befolyásolja a PU-igényt.
A 2024–2026-os exportadatok pontosan ezt a „mennyiség és súly közötti eltérést” mutatják:
Nincs jelentős mennyiségi növekedés;
A teljes tömeg tovább növekszik;
A matracra jutó átlagos tömeg jelentősen megnőtt;
Az egy matracra jutó átlagos exportérték azonban alapvetően nem nőtt lépésről lépésre.
Ezért annak felmérésekor, hogy a matracipar mennyire fogja növelni a poliuretán iránti keresletet a jövőben, nem csak azt kell kérdeznünk, hogy "hány matracot értékesítenek?" hanem "hány kilogramm habszivacsot használnak egy-egy matracban?"
Miért nehezednek a matracok?
A matrac súlyának növekedése nem feltétlenül csak a matracméretek növekedését jelenti, és nem feltétlenül a fogyasztás növekedésének tulajdonítható. Legalább több tényezőt egyszerre kell figyelembe venni.
Először is, a habrétegek száma és vastagsága nőhet.
Korábban néhány alacsony kategóriás{0}}habmatrac viszonylag egyszerű szerkezetű volt, és főként egyetlen tartórétegből állt. A mai termékek több réteget is tartalmazhatnak, például egy alap támasztóréteget, egy nagy-rugalmasságú réteget, egy lassú-visszapattanó réteget és egy kényelmi réteget. Még ha a matrac méretei változatlanok is maradnak, a teljes habfelhasználás növekedni fog.
Másodszor, a hab sűrűsége nőhet.
Azonos térfogatú habok esetében a sűrűség 25 kg/m³-ről 35 kg/m³-re való növelése elméletileg 40%-kal növelné a tömeget. Ezért a matracnak nem kell észrevehetően vastagabbá válnia; mindaddig, amíg nagyobb-sűrűségű habot használnak, az egységnyi termék tömege nő.
Harmadszor, az exporttermékek szerkezete változhat.
A különböző országokban eltérő követelmények vonatkoznak a matrac méretére, keménységére, alátámasztására és kényelmi rétegeire. Ha az exportpiacok az alacsony-sűrűségű, egyrétegű{2}}termékekről a nagy-rugalmasságú, lassú-visszapattanású vagy összetett-szerkezetű termékek felé tolódnak el, akkor az átlagos súly is magasabbra kerül.
Negyedszer, a csomagolóanyagok és egyéb segédanyagok is befolyásolhatják a vámstatisztikában rögzített súlyt.
A vámstatisztikákban rögzített matrac súlya a kész{0}}termék tömege, nem pedig a poliuretán hab nettó tömege. A szövet, a rugók, a ragasztók, az égésgátló anyagok, a csomagolás és az egyéb tartozékok mind beleszámíthatnak a végső tömegbe.
Az átlagos tömeg növekedése tehát azt bizonyítja, hogy az egységenkénti teljes anyagráfordítás nőtt, de nem bizonyítja közvetlenül, hogy a PU-felhasználás 21,6%-kal nőtt volna éves szinten.
Az egységenkénti PU-felhasználás további megerősítéséhez össze kell vonni a vállalati anyagjegyzékeket, a hab vastagságát, a hab sűrűségét, a lassan{0}}visszapattanó hab arányát és a különböző szerkezetű matracok anyagösszetételét.